Nagyon megváltozott, mióta visszatért. Tudom, hogy csak pár nap volt, mégis mintha évek lettek volna. Már elkezdte írni a beszédét az Új-Anglia ünnepre, de láttam, hogy azt a pár oldalt kidobta és újat kezdett helyette. Nem fogadja el az általam készített italokat, és kicsit mintha erősebb is lenne. Ez csak egy dolgot jelenthet. Tudja.
De mégis mindketten továbbra is fenntartjuk a látszatot. Nem tudom, hogy miért. Talán megszokásból. Továbbra is udvariasak vagyunk, egy kívülálló nem is láthatja a változást. Viszont amikor valami leesik, vagy bármelyikünk egy hirtelen mozdulatot tesz, a másik rögtön odakapja a fejét, ha valamelyikünk tesz egy pár lépést a másik a szeme sarkából követi. Esténként pedig mindketten kulcsra zárjuk a szobánk ajtaját.
És még egy dolog bizonyítja, hogy beszélt Hester-rel. Ugyanis az ünnepségre szokás szerint idegyűltek a környékbeli matrózok, akik erre a pár hétre rendszerint horgonyt vetnek valamilyen szárazföld közelében. És az történt ezekkel a bizonyos matrózokkal, hogy tegnap este beültek a kocsmába, ahol történetesen én is gyakori vendég vagyok mostanában. Hallgatom a beszélgetésüket, de csak fél füllel, amikor ezt hallom: "képzeljétek, tegnap megkeresett engem a híres skarlátbetűs asszony". Ez felkeltette az érdeklődésemet. Így fojtatta a (mint utóbb kiderült) kapitány, miután kitárgyalták A Skarlát Betű történetét: "Mindenesetre odajött hozzám az asszony, és megkért, hogy intézzek el neki három helyet a fedélzeten. Mondtam neki, hogy Európa felé megyünk, de azt mondta, hogy neki az tökéletesen megfelel. Hozzátette, hogy busásan megfizeti. Ugye, nem lesz baj egy kis plusz bevétel, fiúk?"
Ledöbbentem. Ha most nem vagyok itt, akkor meglépnek. De egyúttal (és ezen magam is meglepődtem) megrémített a gondolat, hogy itt hagynak. Egyedül maradnék olyan emberek között akiknek az életem célja semmit nem jelent már, csak egy rég feledésbe merült történetet. Én pedig kétségbeesetten kapálózhatok utánuk a levegőben, tudva, hogy ez úgysem érdekel senkit. Mindenki csak azzal lenne elfoglalva, hogy az imádott papjuk eltűnt. De legalább A Skarlát Betűs Asszonnyal együtt... Nem is rossz. Ez a sors mégiscsak tudhat valamit.
De egy dolog biztos. Én is megyek velük.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése