Irányválasztás

Először is el kell kezdenem kapcsolatokat építeni a helyiekkel, végtére is itt tervezem leélni hátralévő életemet. De ezt a lépést alaposan végig kell gondolnom, mert akár csak egy rossz döntés is gátat állíthat a haladásom útjába.

Másodszor is utána jártam az Alfred ügynek. Nem tudom eldönteni, hogy az eredmény örvendetes vagy sajnálatos-e. Valahol talán mind a kettő. Merthogy biztosra veszem, hogy nem ő az. Az utóbbi egy hétben a lehető legtöbbször elegyedtem vele beszélgetésbe, és ezalatt kirajzolódott bennem a jelleme, ami be kell látni, nem éppen bonyolult. Alfred egy átlagos, tisztességes polgár. Nem túl okos vagy értelmes (bár ez a munkájához nem is kritérium), de szereti a feleségét és saját bevallása szerint legnagyobb bűne az, hogy néha péntek esténként (az asszony tudta nélkül) benéz a helyi kocsmába. Meglehetősen őszintének tűnt amikor ezt mondta, bár nem is állítanám róla, hogy elég ügyes lenne a hazugsághoz. De mégis csak az győzött meg teljesen, hogy egyáltalán nem Hester stílusa. Ő a finomabb, mélyebb és érdekesebb jellemeket kedveli, amiből bár nem sok van itt, de azért szinte bárki másra jobban illene ez a leírás, mint a kovácsra. De a biztonság kedvéért azért megkérdeztem Alfred-et, hogy mit gondol a skarlát betű ügyéről. Ezen a ponton megbizonyosodtam, hogy nem lehetett köztük semmi, mert Alfred teljesen közömbösen csak annyit mondott, hogy a nő megérdemli a büntetést. Ennyit. Utána áttért kedvenc témájára, a munkájára. És láthatóan a beszélgetés egyáltalán nem zavarta meg a lelki egyensúlyát, ellenben például azzal a ténnyel, hogy az egyik tyúkjuk nem tojt tojást kedden. Ha jól hallottam ezt még ma is ugyanolyan átéléssel mesélte az egyik szomszédjának (immár tizedszerre). Ennyit Alfred-ról.

Viszont eldöntöttem, hogy a legelőnyösebb az lesz ha Dimmesdale tiszteletest célzom meg, mint leendő barátot. Először is azért, mert ő volt Hester lelkésze, így lehet, hogy meggyónt neki valamit, vagy csak elejtett valamilyen megjegyzést ami még hasznomra lehet. Másodszor is, mert senki nem fog gyanítani semmit (még Hester sem), ugyanis a pap elég beteges embernek tűnik, szüksége is lesz egy orvosra, amire én pont alkalmas vagyok. Harmadszor pedig azért, mert munkája lévén művelt ember, természetét tekintve pedig intelligens, ami egy ritka és megbecsülendő párosítás ezen a vidéken.

És a legfontosabbat el ne felejtsem... A keresztneve Arthur.