Végre...Learathatom a gyümölcsét ennyi év munkájának. Legalábbis belátható időn belül. Már az elején gyanús volt, hogy Dimmesdale lesz az ember akit keresek, de amikor aggódva körülnézett mielőtt lehajolt a kislányhoz, azzal mindent elárult. Persze kellett hozzá két jó szem és éles ész is... Ezért nem csodálkozom, hogy rajtam kívül senkinek nem tűnt fel. Csak Hester-nek, nyilvánvalóan. De szerencsére még nem tudja, hogy rájöttem, így van időm kigondolni minden részletet. Most már nem ronthatok el semmit, mindennek úgy kell történnie, ahogy elképzeltem.
Tehát mindent számításba kell vennem. Először is úgy kell lennie, hogy ő (Dimmesdale) árulja el a saját titkát. Először is mert így sokkal hatásosabb lesz és sokkolóbb is, és remélhetőleg megalázó és megdöbbentő is. Másodszor is, azért mert elnézve Arthur rajongótáborát, nem hiszem, hogy elhinnének nekem vagy bárkinek bármiféle rosszat a lelkipásztorukról.
De ahhoz, hogy ez bekövetkezzen, olyan lelkiállapotban kell lennie, hogy úgy érezze, hogy nincs más választása és nincs vesztenivalója sem. Bár ettől már most sincs távol, végigkövetve az évek alatt a különböző tüneteket és betegségeket, bizton állíthatom, hogy csak egy kis segítő lökés kell neki, hogy végre beleessen abba a szakadékba, ami mellett már évek óta botladozik.
De ennek a löketnek kellően erősnek kell lennie, ezért nem elég ha csak a felszínt kapargatom, mélyebbre kell ásnom. Megjegyzéseket kell elejtenem, apró szúrásokat. Ahogy látom, mostanában úgyis nagyon gyenge és emészti magát. Egyfolytában böjtöl és alig alszik... Azt hiszi, hogy ez majd megkönnyebbülést hoz, pedig nem fog. Csak egy dolog tisztíthatja meg a lelkiismeretét, azt pedig én megadhatom neki. Így nézve kifejezetten hasznos vagyok, bár nyilván vannak akik kegyetlennek tartanának. De őszintén megvallva ez nem igazán érdekel.
Ezenkívül, ha jól emlékszem az indiánoktól tanult növények között volt egy ami képes enyhébb mértékben depressziót okozni mellékhatásként. (Eredetileg ugyanis gyulladás csökkentésre használják.) Remélem, hogy lesz egy kis szerencsém és találok belőle a környéken. Ebből könnyen lepárolhatok egy italt, amiből ha naponta egyet-kettőt megitatok vele, akkor biztosan lerövidítem a célhoz vezető utat.
És el ne felejtsem a legfontosabbat... Ma miközben alszik meg kell néznem, hogy mit hord a szíve fölött, mert sajnos magától egy vizsgálatnál sem hajlandó levenni a köpenyét. Érzem, hogy lesz ott valami érdekes, ha már annyit kap oda a kezével...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése